I. felvonás 6. fejezet
Sziasztok! Meg is hoztam az új részt, hogy ne essünk ki a ritmusból... és a történetből :) Cserébe nagyon örülnék a visszajelzésnek. Jó olvasást és szép hétvégét! :)
Korán megérkeztem Madame Lasauvage órájára, mint mindig. Egy ollóval várt engem, és amikor megláttam, védelmezőn a fejemre szorítottam a tenyerem. Szigorú arckifejezéssel lépett felém, és megragadta a karomat – összerezzentem, amikor meghallottam az olló nyisszanását. Féltem kinyitni a szemem és a tükörbe nézni, de amikor megtettem, rájöttem, hogy nem a fürtjeimet vágta le, hanem a színes, fonott barátságkarkötőimet. Három karkötőt a három barátomtól Chesire-ben. Éveken keresztül viseltem őket, szinte a részemmé váltak. A csuklóm meztelen volt nélkülük.
– A karkötőim! – sírtam.
A tekintete hideg volt, de nem érzelemmentes.
– Hamarosan megkezdjük a próbákat a Szentivániéji Álomra. Ezekkel nem léphetsz fel, Beauchamp nem engedné. – Aztán visszaadta nekem őket. – Megtarthatod, de inkább kösd a táskádra.
Szipogva bólintottam, és a táskámhoz indultam, amikor Louis és Liam belépett a terembe. Lehajtottam a fejem, hogy ne lássák a könnyeimet.
– Hé, mi a baj? – kérdezte Louis.
– Semmi – feleltem, és az ujjaimat összezártam a csuklómon.
Louis tudta, hogy valami nincs rendben, mert bárki másnál jobban ismert. Az éjszaka után továbbra is egy ágyban aludtunk függetlenül attól, hogy Zayn ott volt-e vagy nem. Megpróbáltunk külön aludni, de egyikünk mindig feladta, és bebújt a másik ágyába. Általában én voltam az, és reggel úgy ébredtünk, hogy a karjaimmal és a lábaimmal öleltem, mint egy koala. Napközben is utáltunk egymástól elszakítva lenni. A reggeleket, az ebédet és a vacsorát is együtt töltöttük, és az a néhány óra, amikor külön voltunk felért egy kínzással. Amikor a hosszú hétvégéken hazautaztunk a családunkhoz, a szüleinknek szinte fizikailag kellett szétválasztania minket, amikor búcsúzkodtunk. Azt mondták, túlságosan ragaszkodunk egymáshoz, de nem érdekelt, és Louis-t sem.
Aznap délután a Louis emeletén lévő italautomata nem működött, ezért elindultam egy másik emeletre. Nem volt szokatlan, hogy még a legkisebb napi feladatokat is együtt csináltuk, de mivel láttam, hogy Louis egy fogalmazáson dolgozott, nem akartam megzavarni közben. Átmentem a Jebsen ház másik folyosójára, az apró csilingelt a zsebemben. Valamiért mégsem volt ismerős ez az emelet. Kerestem egy italautomatát, és amikor megálltam előtte, rájöttem, hogy rossz helyen járok. Minden tiszta volt és sampon illatot éreztem. A lányok emeletén voltam. Gyorsan vettem egy üveg Pepsit, és elindultam a lépcsők felé, amikor Gigi kilépett a szobájából.
– Nicsak, ki jár erre? Eltévedtél, kis báránykám?
– Én… – mielőtt meg tudtam volna magyarázni, megragadta a karomat és behúzott a szobájába. Eleanor a földön elterülve festette a körmét a matekleckéje felett, és örömmel kiáltott fel, amikor meglátta az ijedt arcomat.
A lányok nem pazarolták az időt, és máris nekiláttak, hogy megkínozzanak. Gigi beleerőltetett egy csillogó babakék tütübe, miközben El a körmeimet kezdte festeni. Egyébként nem volt olyan rossz. Bizonyos szemszögből felüdülés volt egy kicsit a lányokkal lógni. Nem kellett aggódnom, hogy merevedésem lesz, és mindig volt náluk csoki.
– Nem maradhatok tovább. Louis nem tudja, hol vagyok.
– Mi van kettőtökkel? – kérdezte Eleanor.
– Semmi!
– Ó, ugyan már, tudjuk, hogy szerelmes beléd – mondta Gigi.
– Tényleg az? – kérdeztem talán túl lelkesen.
– Oké – mondta Eleanor. – Szóval bevallod, hogy van kettőtök között valami.
Csapdába estem.
– Kérlek, ne mondjátok el senkinek – könyörögtem nekik.
Eleanor a még meg nem száradt körmeimet fújkálta, miközben megfogta a másik kezem.
– A titkod biztonságban van nálunk, drágám. Megcsókoltad már?
– Nem – mondtam komoran. – Nem vagyok benne biztos, hogy akarja. Úgy értem, néha egy ágyban alszunk… – Nem mondtam el, hogy minden éjjel. Már így is tudták, hogy mennyire közel állunk egymáshoz. – Egyszer megcsókolta a hátam a zuhany alatt, de nem hiszem, hogy ennek nagy jelentősége van.
– Várj! – pislogott rám Gigi nagy szemekkel. – Mi az ördögöt csinált a hátaddal?!
– Azt mondta, hogy mivel fájt a karunk, megmoshatnánk egymás hátát…
Eleanor hangos nevetésben tört ki.
– És te ezt bevetted?
– Várjatok, ti nem szoktatok ilyet csinálni? Azt hittem, hogy ez amolyan tánciskolás dolog.
A lányok a hasukat fogva nevettek.
– Nem, Harry, mi nem csinálunk ilyet – mondta Gigi. – De minden tiszteletem Louis-é. Bátor húzás volt tőle.
Eleanor ásított, aztán elkezdett dolgozni a második lakkrétegen.
– Nyilvánvalóan akar téged, Harry. Egyszerűen csak össze kellene jönnötök.
– De hogyan? – kérdeztem izgatottan. – Hogyan lehet a barátságot szerelemmé alakítani?
Gigi előttem ült, és elszántan próbálta megzabolázni a göndör fürtjeimet.
– Hogy érted, hogy hogyan? Csak csókold meg, az isten szerelmére!
– Túl szégyenlős vagyok! – fakadtam ki szinte sírva. – Még soha nem csókoltam meg senkit. Nem is tudom, hogy kell.
– Nyugi. Mi segítünk – ragadta meg Eleanor a vállam.
Figyelmesen hallgattam a tanácsaikat. Le kellett volna jegyzetelnem őket, mert sok jó ötletet adtak.
– Először is, hívd fel a figyelmét a szádra – mondta Gigi, miközben az asztalához ment, és a fiókból kivett egy nyalókát. – Telt ajkaid vannak, ami szexi. De ha nyalókáznál, még szexibben nézne ki.
Kicsomagolta a nyalókát és bemutatta, mire gondol. Az egész eléggé pornográfnak tűnt.
– Azta. Így vetted rá, hogy Zayn megcsókoljon?
A lányok újra nevettek.
– Zayn nem csókolt meg. Én csókoltam meg őt.
– Mi van még? – kérdeztem kíváncsian.
– Indíts el egy filmet. Gondoskodj róla, hogy sötét legyen a szobában.
Sötét... – mondogattam magamban. Oké.
– Dőlj a vállára. Tégy úgy, mintha fáradt lennél – tette hozzá Eleanor.
– Nem fogja azt hinni, hogy tényleg fáradt vagyok?
– Nem! – mondták egyszerre.
– Aztán – folytatta Gigi – véletlenül tedd a kezed az ölébe.
– Hű, ez egy kicsit soknak tűnik elsőre.
– Mi lenne, ha Louis ezt csinálná veled? – ellenkezett Gigi.
– A nadrágomba élveznék.
– Pontosan!
Lehet, hogy mégiscsak van benne valami… Hirtelen az egész terv túl valóságosnak tűnt, és én kezdtem kiborulni.
– Mi van, ha ezt mind megcsinálom, és ő megcsókol? Mit kell akkor tennem?
Eleanor a homlokára csapott:
– Csókold vissza!
– Csak nyisd ki a szád, és mozgasd az ajkaid valahogy így – magyarázta Gigi, Eleanort használva a demonstráláshoz. A tenyerébe fogta El arcát, és amikor a fényes, barna tincsek közé merítette az ujját, előrehajolt és a szájába hatolva elkezdte a nyelvével masszírozni a baránőjéét. A puha, rózsaszín ajkaik gyengéden nyomódtak össze. Gigi megtörte a csókot, de El még mindig nem húzódott el. Gigi nagyon jó volt ebben.
Eleanor végre magához tért, és megköszörülte a torkát.
– Louis majd elvégzi a munka nagy részét. Tudja, hogy még senkivel sem csókolóztál előtte.
Vajon a homlokomra van írva, hogy „még sosem csókolóztam”?
– Ez ennyire nyilvánvaló?
– Őszintén? Igen.
Kibontottuk a nyalókát a csomagolásból és megbeszéltük a technikát miközben nyalogattuk, és a nyelvünkkel köröztünk a kemény, piros cukorka körül. Louis és Zayn abban a pillanatban rontott be az ajtón.
– Hát itt vagy! – kiáltotta Louis. – Betegre aggódtam magam miattad… te jó ég, mit csináltak veled ezek a hárpiák?
Gigi megigazította a tütümet.
– Ő Titania. Csinos, nem?
– Ő Lysander! – ugrott neki Louis. Felhúzott a földről és leszedte rólam a tütüt. – Gyere, menjünk innen – mondta, a tenyerét védelmezőn a derekamra szorítva.
– Várj! – szólt utánunk Gigi, és gyorsan a kezembe nyomott egy marék nyalókát egy mindent tudó pillantás kíséretében.
Louis megforgatta a szemeit:
– Hagyd abba, Gigi! Nem vásárolhatod meg a barátságát. Az én barátom volt előbb, és nem lehet a tiéd.
– Később köszönetet fogsz nekem mondani ezért, Tomlinson. Jól jegyezd meg a szavaimat!
Zayn ottmaradt Gigi szobájában, mi ketten pedig Louis szobájába mentünk.
– Gigi annyira telhetetlen! – panaszkodott Louis felfelé menet a lépcsőn. – Zayn és Eleanor összes szabadidejét lefoglalja, és most még téged is megpróbál ellopni tőlem!
– Azért nem olyan rossz ő – mondtam, miközben még mindig nyalókáztam. – Szeretnél nézni egy filmet?
Beleegyezett, de amit igazán akart, az az, hogy szidja Gigit. Én csak meg akartam őt csókolni, ahogy Gigi Eleanort.
Elindítottam a legszexibb filmet, amit a laptopján találtam, ami igazából egyáltalán nem volt szexi, de azért megtette.
– A Galaxis Őrzői? – javasoltam.
– Rendben.
Elhelyezkedtünk a fenti ágyon, a laptopja a combunkon. Ahogy elindította a filmet, tovább szopogattam a nyalókát, néha hangosan cuppogva rajta a hatás kedvéért. Louis hátradőlt, amint elkezdődött a film. Még mindig sütött a nap odakint. A szobában sötétnek kell lennie!
– Behúzom a függönyöket, hogy jobban lássuk a képernyőt.
Lemásztam az ágyról, és amikor visszahelyezkedtem, teljesen hozzábújtam. A szemébe néztem és élvezettel szopogattam a nyalókát. A lányoknak igaza volt. A számat bámulta végre.
– Finomnak tűnik – mondta.
– Az is – feleltem lélegzetvisszafojtva, a szám teli cukorkával.
Kihúzta a nyalókát a számból és a sajátjába dugta, miközben szemtelenül rám kacsintott.
A fenébe! Ki kellett eszelnem egy B tervet. Még csak öt perc telt el a filmből, amikor lassan hozzá hajoltam, és a fejem a vállára hajtottam. A karjával átölelt, és még közelebb húzott. Ez működött! Csak várnom kellett néhány percet, aztán tovább haladhatok, és az ölébe rakhatom a kezem. A karom az oldalam alá szorult, de Louis-n feküdni túl kényelmes volt, hogy kedvem legyen megmozdulni. Minden alkalommal, amikor megmoccantam, ő még közelebb húzott a mellkasához. Aztán a keze a pólóm alá csúszott és cirógatni kezdte a hátam. Csak akkor csináltunk ilyeneket, amikor már az ágyban feküdtünk esténként, és félig aludtunk, nem pedig amikor még teljesen tudatában voltunk a tetteinknek. Teljesen elfeledkeztem a tervemről és csak élveztem, hogy simogat. Aztán elkezdett olyan dolgokat mondani, amihez csak éjjel volt bátorságunk:
– Szereted? Olyan lágy a bőröd, Harry. Imádlak megérinteni…
Louis érintése olyan volt, mint a puha tollak és a tűzijáték, minden jó ezen a világon. Semmi sem volt annál jobb, mint amikor megérintett. Aztán én is elkezdtem olyan dolgokat suttogni, amihez csak az éj leple alatt volt merszem:
– Szeretem. Olyan jó érzés, ahogy a kezeddel simogatsz. Még, még…
Éreztem, hogy a lélegzete felgyorsul. Biztos voltam benne, hogy ha felemelném a fejem, megcsókolna. De nem tudtam. Minél tovább simogatott, annál inkább ellazultam, míg a szemhéjaim egyre nehezebbek nem lettek, és belesüppedtem az álomba.
Órákkal később ébredtem fel betakargatva, és Louis a háziját csinálta mellettem.
– Elaludtam a filmen. Miért nem keltettél fel?
A film megbaszhatja. Elszalasztottam a tökéletes esélyt, hogy megcsókoljam!
– Amikor alszol, úgy nézel ki, mint egy angyal – mondta, miközben bezárta a füzetét. Jó válasz…
A karjaim a takaró alatt voltak, és mint egy fantomfájdalom, még mindig éreztem a karkötőket a kezemen. Megszokásból megérintettem a csuklóm, és észrevettem, hogy van rajta valami. Kihúztam a kezem a takaró alól, és csodálkozva néztem a fonott bőr karkötőt, aminek egy kis ezüst kapcsa is volt.
– Az enyém – mondta Louis. – Tudom, hogy a Madame levágta a tieid, láttam, hogy sírtál. Úgyhogy odaadtam az enyémet, amikor aludtál. Látod, ennek van kapcsa, és így le tudod venni órák előtt.
Bólintottam, de tudtam, hogy nem fogom levenni. Soha.
Feltartottam a karom, hogy jobban megcsodálhassam.
– Köszönöm, Louis. Szeretem! Ez a legszebb barátság karkötő, amit valaha adtak nekem.
Louis megfogta a kezem és megcsókolta.
– Te több vagy, mint egy egyszerű barát, Harry.

Megjegyzések
❤❤❤❤❤
Hat ez egy irto cuki resz lett! :D Imadtam a csajokkal valo reszt is! :D
Es hat a vege... Ahw..❤️
Ezek utan tenyleg egyre kivancsibb vagyok h megis mi a fene tortenhetett Harryvel... :/
Varom a kovit, koszonom! ❤️
Pusziii, D.
Nagyon szépen indult az ő történetük, baromi aranyosak voltak egymással szerintem is :) Kár, hogy ez nem tartott túl sokáig... Nagyon örülök, hogy magyarul is végigolvasod velem :) Puszi
Szia Hópihe!
Jók ezek a részek, kellenek is az érzelmi zűrzavarba szerintem, amit a jelen közvetít. Köszi, hogy írtál. Puszi :)
Szia D!
Örülök, hogy tetszett, fordítani is nagyon jó ezeket a könnyed részeket :) Tudom, hogy kíváncsiak vagytok, mi történt velük... én is lerágtam a körmöm olvasás közben :D Ezért is próbálok sietni a részekkel :) Puszi
Szia Gyö!
Kiakasztó, hogy nem jutottunk el idén Skóciába :( De ne legyünk telhetetlenek... hatalmas szerencse, h mielőtt beütött ez az egész, még láthattuk Lou-t. Örülök, hogy tetszett a rész :) Puszi
Szia MK!
Egyetértek :) Puszi