III. felvonás 21. fejezet

Sziasztok! Ígértem, hogy a héten elkényesztetlek titeket, és ma nem a karácsonyi a soros, hanem a fordítás. Jó olvasást kívánok ;)

– Még mindig az ágy jobb oldalán alszol? – kérdeztem, és közben próbáltam elrejteni a hangom izgatott remegését.

– Még mindig a bal oldalt preferálod?

– Igen – nevettem.

Áthúztam a fejemen a pólómat, amíg Harry lassan kigombolta az ingét. A székem háttámlájára terítette, aztán az aranyszínű masnit is rárakta. A nadrágjainkat is levettük. Mindketten fekete alsót viseltünk azzal a különbséggel, hogy az enyém pamutból készült, sportos volt, Harryé pedig selyemből, mint az inge. Már láttam a stúdióban a félmeztelen testét, de ott, a hálószobámban számomra ő egy teljesen más lény volt. A szoba sötétjében a lábai lágyabbnak, a teste rugalmasnak tűnt, mint a finom selyem, amit viselt. Lehajtotta az ágytakarót és hozzáért a friss ágyneműhöz.

– Számítottál rá, hogy ez fog történni? – kérdezte.

– Szerettem volna.

Bemászott az takaró alá, és miután megcsodáltam őt az ágyamban, én is mellé feküdtem. A teste egy csoda volt, a világon az egyik legjobban ünnepelt. Amikor nem mozgott, sokkal kisebbnek és törékenyebbnek tűnt, mint egy kolibri becses szépsége pihenés közben.

Mindketten a takaró alá bújtunk.

Harrynek igaza volt. Már nem voltunk többé gyerekek, hanem felnőtt férfiak. A félénkség eltűnt közülünk, és csak a vágyakozás maradt, amit képtelenség volt ignorálni. Nekem legalábbis nem ment. Meg akartam érinteni. Amikor felé nyújtottam a kezem, hogy megsimogassam az arcát, éles pillantást vetett rám, és a mellkasa gyorsan emelkedett és süllyedt. Fogalmam sem volt, mi járhat a fejében. Azért maradt, hogy aludjunk, vagy többet akar?

Amikor gyerekek voltunk, meg tudtam mondani, mire gondol. Pimasz vigyor volt az arcán, amikor boldog volt vagy jól érezte magát, és lebiggyesztette az ajkát, amikor felzaklatta valami. Most kiismerhetetlennek tűnt. Az egyetlen dolog, amiben biztos lehettem, hogy ott volt velem az ágyamban, félig meztelenül. 

Szégyentelenül flörtöltem, nem tudtam megállni. Az oldalamra fordulva a könyökömre támaszkodtam, mosolyogtam és a szempilláimat rebegtettem, mert mindig szerette őket. Az ujjaim a tetoválásait cirógatták, és próbáltam kitalálni mindegyik jelentését. Ez jó játék volt, hiszen nagyon sok volt neki. Miután végigértem a karján és a finom kezein lévőkön, elkalandoztam a pillangóra a gyomra fölött.

– Metamorfózis – mondta.

– Úgy gondolod, változtál?

– Nem így történt?

– Mindig egy pillangó voltál nekem.

Harry próbálta visszafojtani a mosolygást, de a gödröcskéi elárulták.

Közelebb csúszott, és éreztem, ahogy az ágyékomba áramlik a vér. Ő is észrevette, de nem húzódott el, még akkor sem, amikor a csípőjének dörgölőztem. Felém fordult, a lélegzete az ajkaimat érte. Azt hittem, meg fog csókolni, de helyette beszélni kezdett:

– Elárulhatok egy titkot?

– Bármikor.

– Nem Von Rothbart a kedvenc karakterem a Hattyúk Tavából.

Nevetésben törtem ki. Naná, hogy Harry ezt a pillanatot választotta, hogy a munkáról kezdjen beszélni!

– Hadd találjam ki – mondtam. – Odilia?

– Nem. A kedvenc karakterem Siegfried herceg.

Összezavarodva ráncoltam a homlokom.

– Miért nem akartad őt játszani?

Harry lehunyta a szemeit.

– Mert azt akartam, hogy te légy a hercegem.

Azt hiszem, máris sikerült elolvadnom tőle...

Felé hajoltam, és lehúztam róla a takarót, mire félénken felhúzta a térdeit. Megcsókoltam a sebhelyet, ami végigfutott rajta, és a kezem felfelé mozdult a combján.

– Louis…

– Nem tudok tovább várni.

– Vártál rám?

– Tizenöt éves korom óta.

Elsimítottam a sötét haját a homlokáról. Harry ajkai várakozón elnyíltak, és most már kétségbeesetten meg szerettem volna csókolni, de nem akartam, hogy ez a pillanat véget érjen. Örökké akartam érezni, hogy őrülten kívánom, ő pedig engem. Mindene egy visszautasíthatatlan meghívás volt, a nedves ajkaitól kezdve, a hosszú végtagjain át, a kipirult arcáig. 

Lassan lehajoltam hozzá, a karjaimmal két oldalt támaszkodtam a hajlékony teste felett. Éreztem, ahogy a forróság áramlik az arcából, amikor egyre közelebb értem, és aztán az ajkaim az övére simultak. Hirtelen beszívta a levegőt. A szája puha és telt volt, pont ahogy emlékeztem, és még mindig úgy csókolt, mintha ez lenne az első csókja: félelemmel és izgalommal. Egy kicsit még ízlelgettem őt, mielőtt elmélyítettem a csókot.

Harry nem csókolt vissza.

A zöld szemei titokzatosak és opálosak voltak, mint a homokfújt üveg. Az ajkaim az övéin mozogtak, de ő csak feküdt ott, mintha nagyon távol járna, vagy mintha Csipkerózsika lenne, akit fel kell ébreszteni. Ettől csak még jobban akartam. Az egyik kezem a nyaka alá csúsztattam, és még forróbban nyomtam össze az ajkainkat, miközben a másik tenyerem a szíve fölött feküdt. Lassan, nagyon lassan éreztem, ahogy a teste életre kelt alattam. Igen, igen, igen – gondoltam, amikor a nyelve becsúszott a számba, és a kezével a derekam simogatta. 

Lassan ráereszkedtem, és éreztem, hogy ő is olyan kemény, mint én. Egymás szájába nyögtünk, miközben tovább csókolóztunk és hozzá dörgölőztem.

Elhúzódtam, hogy láthassam az arcát, mert meg kellett bizonyosodnom róla, hogy igazi, és tényleg ez történik. Az volt. És ez tényleg megtörtént. Megcsókoltam az arcát, a szemhéját, a fülét. Egy kicsit durvábban haraptam a nyakát, mint ahogy szerettem volna, és Harry egy reszelős nyögéssel válaszolt.

– Fordulj meg – mondtam neki halkan.

Egy pillanatig hezitált, de aztán teljesítette a kérésem. Elsimítottam a fényes tincseit a tarkójáról, aztán megcsókoltam a lapockái között. Amikor az ajkaim a háta lapos részéhez értek, a farkam az alsón keresztül a fenekének nyomódott. Ahogy az izmai ellazultak, a kis völgyek és domborulatok kisimultak a hátán. Csókoltam lejjebb és még lejjebb. Egy kicsit ott maradtam, és még az anyagon keresztül is könnyen el tudtam képzelni, milyen érzés lenne benne mozogni ebben a pozícióban.

Szükségem volt rá azonnal.

Nem tudtam teljesen tiszta fejjel átélni az előjáték mozdulatait, mint az eddigi szeretőimmel. Harry nem csak egy egyszerű szerető volt, hiszen a múltunk szorosan összefonódott. A lehető legközelebb kellett lennem hozzá. Benne kellett lennem, és azonnal. Éppen most.

Lemásztam róla, és megragadtam a selyem bokszeralsóját. Ismét habozott, majd felemelte a csípőjét, és hagyta, hogy lehúzzam róla. A meztelen teste látványa elég volt, hogy a pulzusom felgyorsuljon. Ismét visszamásztam rá, de vigyáztam, hogy a teljes súlyom ne nehezedjen a hátára. A farkam a csípőjére simult, ahogy előre hajoltam a füléhez:

– Szeretnéd?

– Igen – felelte.

Megcsókoltam a szája szélét, óvatosan végighúztam a kezem a hátán, és az ujjaimat a félgömbjei közé simítottam, hogy érezhessem őt. A bőre selymes volt, a bejárata pedig olyan aprónak tűnt. Elő kellett őt készítenem, de a gondolat, hogy beléhatolok az ujjaimmal máris elég volt, hogy megszédüljek, és meg kelljen támaszkodnom.

Az éjjeliszekrény felé nyúltam, hogy kivegyem a síkosítót, miközben Harry a szeme sarkából figyelt. Bekentem két ujjamat a zselével, aztán a másik kezemmel széttoltam a combjait.

Annyira szexi volt így, teljesen kiterülve és várakozva, hogy alig tudtam, hogy kezdjek neki. Azt akartam, hogy imádja, vágyjon rá, ezért finom mozdulatokkal kezdtem, játszottam vele, óvatosan simogattam a bejáratát. Harry kezei ökölbe szorultak a lepedőt markolva.

– Csodálatos vagy – dünnyögtem neki, miközben tovább kényeztettem apró, körkörös mozdulatokkal. – Imádlak érinteni. Szereted?

– Igen – mondta.

Harry nagyon visszafogott szerető volt. Alig beszélt, és nem mozdult. Az egyik ujjam átcsúsztattam az izomgyűrűkön, és elkezdtem beléhatolni. Harry egész teste megfeszült, ezért megálltam.

– Mi a baj? – kérdeztem.

– Semmi – felelte fagyosan. – Csak folytasd.

– Szeretnél a hátadra fordulni? Akkor csókolhatnálak közben…

– Nem. Csináld így. – Az arcát a párnába fúrta, és nem volt hajlandó felém fordulni. Újra megérintettem, és az izmai azonnal összerándultak.

– Harry, mi a baj? Azt hittem, akarod.

Lemásztam róla. Harry megfordult, és akkor vettem észre, hogy könnyek gyűltek a szemébe. Felült, felhúzta a térdeit, és a fejét lehajtotta.

– Sajnálom, Louis. Tönkre tettem ezt is, ahogy minden mást.

Miről beszélt? Miért volt szomorú? Átöleltem a vállát, és magamhoz húztam.

– Sosem tettél tönkre semmit.

– Annyira tökéletes volt a ma este. Annyira tökéletes voltál, és én elbasztam. Utálom magam – mondta olyan dühös vadsággal, ami megijesztett.

– Nem! Ez az egész nagyon jó. Az is, ha csak a társaságodban lehetek. Nem kell, hogy mást is csináljunk.

– De akarom! Mindennél jobban akarom!

– Kipróbálhatunk valami mást is. Mit szeretsz? – kérdeztem halkan. – Szeretnél az oldaladra fordulni, hogy átkarolva a hátad csókoljam?

– Nem tudom – dünnyögte.

– Szeretnéd ha… mi lenne, ha te engem...?

Lassan felemelte a fejét, és úgy nézett végig a testemen, mint azon a cukros desszerten a vacsora után.

– De te nem szereted úgy, nem igaz?

Nem mondanám, hogy nem szerettem, egyszerűen csak az aktív szerep volt, ami természetesen jött nekem. Általában a csinos, naiv fiatal fiúk vonzottak, mint mondjuk Jeffrey. Nem sok olyan kalandom volt, ahol szívesen odaadtam volna magam. De ez más Harryvel. Mindent neki akartam adni. Igaz, hogy nem pont így képzeltem el az első együttlétünket, de ez akkor nem számított. Vágyakoztam a kettőnk közötti intimitás után. A kedvére akartam tenni, és ha ez volt, amit igazán élvezett, akkor tudtam, hogy én is élvezni fogom.

– Harry, szeretkezni akarok veled. Szeretném, ha jól éreznéd magad velem. Nem érdekel, milyen felállásban csináljuk.

– Tényleg?

– Igen.

Kezembe vettem az arcát, és megcsókoltam. Ezúttal nem volt ijedt, tétova vagy visszafogott. Átkarolta a derekam, és visszacsókolt. Amikor beleharaptam az ajkába, egy morgás tört ki belőle, és lelökött a matracra. Éreztem, ahogy a nagy keze felfedezi a mellkasom, aztán a lábaim közé csúszik, és széttolja őket.

Egy 180 fokos fordulatot vett. Már nem az a fiú volt, akit az iskolából ismertem, hanem az a férfi, akit a társulatból. Erőteljes, magabiztos, és mindezek felett parancsoló.

– Hogy akarsz? – kérdeztem az ajkára csókolva a szavakat.

Éhesen pillantott a testemre.

– A térdeiden.

Éppen azon voltam, hogy átforduljak, de Harry átvette az irányítást, és ő maga fordított át. Az ujjai a combom hátsó részét simogatták, és beleremegtem a gyönyörbe, szétnyitva neki a lábaimat. Még szélesebbre akarta őket, és ezt hangosan ki is mondta.

– Ez az.

Izgatottan és kissé rémülten nyúltam a párna melletti síkosítóért, aztán a tenyerébe nyomtam a flakont.

– Nincs rá szükségem – vigyorodott el.

– Harry, én, öhm… légy óvatos. Holnap táncolnom kell.

– Ne aggódj – csókolta meg a tarkómat.

A következő dolog, amit éreztem, az a nyelve volt, pontosabban egy erőteljes, határozott nyalintás a bejáratomnál. 

Meglepetten felnyikkantam, mire Harry még széjjelebb húzott, és újra végignyalt.

– Basszus! – nyüszítettem, és előre estem a könyökömre.

– Ha már olyan dolgok kerülnek szóba, amire tizenöt éves korunk óta vágyunk… – Reszkető nevetésben törtem ki. – Olyan régóta akarom ezt, Louis… – Az ujjai a húsomba mélyedtek a csípőmön, miközben tovább nyalt. – Emlékszel azokra az édes, szürke harisnyákra, amiket az iskolában viseltél?

– Azt hittem, kölcsön akarod kérni – sóhajtottam.

Újra a testemre szorította az ajkát, miközben azt motyogta:

– Le akartam rólad tépni, hogy megdughassalak.

Jézusom… 

Harry nyalogatni és csókolni kezdte a bejáratomat, és már sejtettem, hogy biztosan el fogom veszteni az eszem ettől. Éreztem, ahogy a farkam fájdalmasan mereven hintázik alattam, és hogy talán ennyi elég lesz, hogy elélvezzek. Csupán a szájától. Harry nem ért hozzám elől, mert pontosan tudta, hogy nem szükséges. Izzadtam, a hajam az arcom két oldalához tapadt, és mire belém csúsztatta az egyik ujját, már teljesen elveszítettem a józan eszem és hátramozdultam, hogy még mélyebben érezzem.

– Szereted ezt. – Ez nem kérdés volt, hanem kijelentés, és Harry hangján érződött a csodálat. Nem mozgatta tovább a kezét, mert élvezte nézni, ahogy egyre kétségbeesettebbé váltam. Felnyögtem, és ő gyorsan kihúzta az ujját. Frusztráltan fordultam felé. – Nem akarom, hogy máris elélvezz.

Meg fog kínozni. Tudhattam volna. Éreztem, ahogy a merev farka a fenekemhez ér, és már nem bírtam tovább.

– Harry, én…

Felordítottam, amikor újra megéreztem a nyelvét. Belém döfött a nyelve hegyével, aztán újra érkeztek az ujjai. Ezúttal kettő.

– Igen! Ó, Istenem.

Harry önelégülten megnyalta az ajkait.

– Olyan kis buja vagy, Louis. Nem gondoltam, hogy ilyen leszel, de be kell valljam, imádom ezt az oldalad.

Általában nem volt rám jellemző, hogy alázatos behódoló lettem volna, de túlságosan kívántam ahhoz, hogy vitatkozzak vele.

Az ujjait szétnyitotta, pontosan úgy, hogy annyira feszítsen, amire szükségem volt, aztán tovább nyalogatott a bejárat körül. Biztos voltam benne, hogy szívrohamot fogok kapni.

A tenyerét a derekamra fektette, hogy egy helyben tartson, és közben megfontoltan mozgatta az ujjait, ügyelve arra, nehogy elélvezzek.

– Igen! – nyögtem a hátamat megfeszítve.

Harry megállt, és egyhelyben tartotta az ujjait. Hallottam, hogy az éjjeliszekrényem fiókjában turkál, mielőtt feltépte az óvszer tasakját. Végre! Sosem voltam még ennyire boldog attól a kis hangtól.

Harry most kevésbe volt arrogáns. Akarta. A saját szükségletei jártak a fejében. Még jobban szétcsúsztattam a térdeim, hogy tökéletesen megmutassam magam neki. Miközben felhúzta a gumit, rajtam volt a sor, hogy kínozzam. Hátranyúltam, és megérintettem magam. Becsúsztattam a saját ujjaim.

– Louis, annyira…

Kétségbeesetten szerettem volna hallani ennek a mondatnak a másik felét, de azt hiszem, Harry nem tudta, hogyan önthetné szavakba az érzelmeit. Helyette megmutatta.

Elhúzta a kezem, és megéreztem, ahogy a makkja utat tör az izmok között. Teljesen más érzés volt, mint az ujjai. Vastagabb és igazán elsöprő. Nem hittem, hogy képes vagyok többet elviselni, de mégis többet akartam.

Felé pillantottam a vállam fölött, és láttam, hogy csodálattal nézi a testem.

– Még! – könyörögtem.

Harry kipislogta az izzadtságot a szeméből, és mélyebbre nyomult. Feszültem körülötte. Semmiféle előkészítés nem tudott volna felkészíteni erre, és még csak félig volt bennem.

Kicsit beljebb csúszott, de még mindig nem tudtam teljesen befogadni, mert az izmaim tiltakozóan összerándultak. Frusztráltan nyöszörögtem, és előre csúsztattam a kinyújtott karjaimat a matracon, aztán még jobban szétnyitottam a combjaimat.

– Ez az – mondta, miközben a hasam simogatta. – Engedj be.

Egyetlen mozdulattal előrelendült, és a testünk végre összesimult. Úgy éreztem, mintha széttépett volna. Vele lenni egyszerre volt gyönyör és fájdalom, és én teljesen alárendeltem magam. Az övé voltam, birtokolt engem, és azt tehetett velem, amit csak akart.

– Harry – sóhajtottam. – Harry...

Megragadta a csípőmet, és tudtam, hogy arra készül, hogy úgy igazán megdugjon. Lelkesen mozdultam a lökései ellen, könyörögve érte, mint amikor még csak ujjazott.

A mozdulatai először lassúak és óvatosak voltak, de már a legkisebb érintés is nyögéseket váltott ki belőlem.

Aztán mindenféle figyelmeztetés nélkül, keményen és gyorsan csapódott belém. A csípője a fenekemnek csattant, aztán visszahúzódott, és még nagyobb erővel döfött előre. Olyan erős volt, hogy az összes levegő kiszorult a tüdőmből. Élvezet hullámzott át a testemen, és még a térdem is beleremegett.

A pillantásunk összetalálkozott. Harry izzadt volt, és megszállottan összpontosított, a szája nyitva, és bűnösen vörösen fénylett.

Volt abban valamilyen sötétség, ahogy Harry szeretkezett, ugyanúgy, mint abban, ahogy táncolt. Nem értettem, de ettől függetlenül mindent akartam, amit adni akart. Féltem tőle, de egyszerre teljesen neki akartam adni magam. Ennek semmi értelme, de ez igaz volt mindenre, ami Harryvel kapcsolatos.

Közben olyan hangokat adtam ki, amiket még sosem ezelőtt. Harry szorosabban fogta a csípőmet, és egyre gyorsabban és keményebben mozgott.

– Louis… én Louis-m. Sokkal jobb veled, mint ahogy elképzeltem. – Válaszként a matracba nyögtem. – Olyan engedelmes vagy. Olyan jó fiú… – lihegte, miközben átkarolta a mellkasomat.

– Megteszek bármit, amit szeretnél – leheltem. 

Ez szinte zene volt a füleinek. Olyan keményen vágódott belém, hogy a térdeim feladták és összecsuklottam. Teljes súlyával rám nehezedett, a csuklómat a matracba nyomta, és így teljesen ki voltam szolgáltatva a kegyelmének.

Olyan volt, mintha megkoreografálta volna a szeretkezésünket.

Közel járt, éreztem a sürgető lendületéből. 

– Gyere velem! – süllyesztette a fogait a vállamba, aztán mélyen belém hatolt, lüktetett, és még mélyebbre furakodott.

– Közel vagyok – vetettem hátra a fejem.

– Az jó. – A keze végigsimított a torkomon, és hirtelen meglepően gyengéddé vált. – Csókolj meg. Szeretném, ha megcsókolnál, amikor elélvezel.

Oldalra fordítottam a fejem, és az ajka az enyémre tapadt. 

A forró magom a lepedőn és a hasamon landolt. Harry követett, és egy utolsó, durva lökéssel belém élvezett. A testünk együtt remegett, és összefonódva vergődtünk, mielőtt teljesen kielégülten elnyúltunk az ágyon. Harry bennem maradt, és átölelte a vállam. Imádtam érezni a súlyát magamon. Hátranyúltam, és megérintettem az arcát.

– Harry, ez… nem erre számítottam.

Megcsókolta a nyakam, miközben lassan kihúzódott. Kissé összerándultam az ürességtől. Levette az óvszert, aztán a szemetesbe dobta.

– Mire számítottál?

Mellém feküdt az oldalára, hogy szembe legyünk egymással, és hogy csókolni tudjon, még akkor is, amikor már kifogytunk a levegőből. Harry ajka fontosabb volt, mint az oxigén.

– Nem tudom. Nagyon parancsoló és pajzán voltál. Azt hiszem, talán mégsem kellene annyira meglepődnöm ezen.

Lustán elmosolyodott, és megdörzsölte a combomat.

– Sosem gondoltam, még a legmerészebb álmomban sem, hogy így odaadod nekem magad.

Éreztem, hogy elpirulok.

– Nem tettem volna. Úgy értem, senki mással, kizárólag veled.

Harryt elbűvölte ez az őszinte vallomás.

– Ne mozdulj! – mondta, ahogy felugrott az ágyból. Az alsóját az ágy lábánál találta meg, és gyorsan belebújt, mielőtt elhagyta a szobát.

Kinyújtóztam az ágyon, és próbáltam feldolgozni a történteket. Még mindig éreztem Harry szorításának nyomát a csípőmön. Még mindig éreztem magamban.

Harry egy bögre teával tért vissza, és amikor megláttam, felültem, és kivettem a kezéből.

– Milyen kiszolgálás!

– Nagyon aggódtál amiatt, hogy nem ittunk teát.

Emlékezett rá, hogy szerettem – egy pici tejjel, cukor nélkül. Még kekszet is hozott hozzá.

Harry tovább folytatta a kényeztetésem. Még a párnáimat is felrázta, hogy nekidőlhessek, megsimogatta a fejem, és szeretetteljesen nézett rám, miközben a forró teát kortyolgattam.

– Ugye nem bántottalak?

– Nem.

– Tudsz majd táncolni holnap?

– Nem.

Mindketten elnevettünk magunkat. Körém fonta a karját, és az orrát az arcomhoz nyomta.

– Sajnálom.

– Semmi gond. Megérte.

Harry szinte felragyogott. Leraktam az üres bögrét, és a kezembe vettem az ébresztőt.

– Rendben, most pedig áruld el nekem, milyen istentelenül korai órán ébredsz, Styles?

– Ne állítsd be – vette ki a kezemből az órát. – Aludjunk.

Behúzott a takaró alá, és hozzám bújt, mint régen.

Ásítottam, és elégedetten megcsókoltam, mielőtt hagytam, hogy a szemem lecsukódjon.

– Édes hercegem – suttogta a sötétségbe.